Ma gondos anyához méltóan reggel hattól az Alma együttes immáron klasszikusnak számító, kötelező ünnepi nótájával - Ma van a szülinapom..pom..pom...porororom - próbáltam tudatosítani a gyermekeinkben, hogy betöltötték az első évüket. Mivel már három napja non-stop ünneplés folyik (kedden nagybácsi szülinap, szerdán barátnős szülinap, ma nagyszülős szülinap) nem tűnt fel nekik a nagy különbség az előző napokhoz képest:)
Azt gondolom remek kis csapattá értünk az elmúlt 365 napban és most már nagyjából meg tudjuk értetni magunkat egymással...
Két teljesen eltérő karakterű gyerkőccel áldott meg bennünket a Jóisten, amiért nagyon hálásak vagyunk... és hogy miért nagyon jó nekünk? Azt holnap elárulom, mert most hullafáradtan (1:0-ás Mexikó-Franciaország vb csoportmeccs állásnál) ágyba ájulok... addig is ezen lehet mulatnia az erősebb idegzetűeknek:
